Alkotmány 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
70/D. § (1) bekezdés: A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
70/D. § (2) bekezdés: Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

KÉTSZER ANNYIAN halnak meg Magyarországon öngyilkosság következtében, mint autóbalesetben, mégis sokkal több hír jut el hozzánk a közlekedési balesetekről, mint az öngyilkosságokról. Mindenki magányosan néz szembe az életét önmaga felől fenyegető sötét árnyakkal. A társadalom, a világ ebben a kérdésben sem segítőkész, inkább ellenséges.

Akinek a hozzátartozója maga vetett véget életének, titkolja, szégyelli, hallgat róla. Akit önpusztító gondolatok kísértenek, magába zárkózik. Évente egy nagyobb községnyi, mintegy három és fél ezer ember hal meg saját elhatározásából. Legtöbbjüknek egy kis figyelem, szeretet, elfogadás elég lenne. Ez azt jelenti, hogy mindannyiuk további élete másoktól is, tőlünk függ.

Meg sem kell keresni őket, azok, akik segíteni szeretnének magukon, akiken segíteni lehet, megtalálnak minket, megkeresik egymást, mert kétségbeesetten kutatják azokat, akik megértik, elfogadják, embernek tekintik őket. Csak szem előtt kell lenni, hogy mindenki tudja ebben az országban, hogy kikhez fordulhat, ha magától nem talál kiutat gondjaiból, keserűségéből. Egy édesapa, aki így vesztette el a lányát, egy baráti közösség, amely mellé, és minden lélekben elesett mellé állt.

Létrejött az ÉLETLÁNC Egyesület.

Egyelőre támogatás, segítség nélkül, tagjainak idejéből, munkájából, pénzéből. Cselekvést, lehetőséget vagy anyagi segítséget várunk minden jószándékú embertől, akinek fontos, hogy azoknak, akik úgy érzik, hogy mindennek vége, legyen még egy utolsó szalmaszál. . .